A méhek által közvetlen a virágokról gyűjtött virágpor egy koncentrált táplálék, természetes produktum. A virágpor színe - aszerint, hogy milyen növénytől származik -, az aranysárgától a sötétbarnáig változik, de lehetnek benne fekete szemcsék is. Íze édes, illatos, jellegzetes szagú. A virágpor a szó legszorosabb értelmében vett fehérje táplálék. Szinte valamennyi, a szervezet számára alapvető fehérjét tartalmazza, közöttük a nélkülözhetetlen aminosavakat: hisztidint, triptofánt, metiomint, leucint, lizint, lubaminsavat, cisztint stb. A virágpor a 22 aminosav közül 20-at tartalmaz. Számítások és összehasonlítások alapján ma már bizonyított, hogy a virágpor annyi aminosavat tartalmaz, mint fél kilogramm marhahús vagy 7 tojás, vagyis 30 gramm virágporral a felnőtt emberi szervezet napi aminosav szükséglete fedezhető. Jelentős mértékben tartalmazza főleg a „B” csoporthoz tartozó vitaminokat is: riboflavint (G vitamin), pridoxint (B6 vitamin), tiamint (B1 vitamin), nikotinsavamidot, pantotensavat, valamint kevesebb „C” és „A” provitamint, folsavat és „P” vitamint. Közel százféle enzimet és sok nélkülözhetetlen ásványi anyagot tartalmaz - vas, réz, kén, nátrium, kálium, kálcium, magnézium, mangán, cink, króm, nikkel, szelén, kobalt, lítium. Enzimjei közül a foszfáteazet, az amilázet, valamint az intervázet kell megemlíteni. A lipidikus anyagok közül jelentősebb a cholesterol és a különböző zsírsavak, a szénhidrátok közül a monoszaharidok: a szőlő-, és a gyümölcscukor. A virágport az emberi szervezet könnyen hasznosítja. Önmagában, de főként mézzel vegyítve vagy kevés vízbe, gyümölcslébe, joghurtba keverve fogyaszthatjuk.