Az inzulin olyan fehérjetermészetű anyag, melyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei termelnek. Az inzulinnak alapvető szerepe van az anyagcsere szabályozásában, továbbá növekedési faktorként is hat. Általánosságban elmondható, hogy az inzulin serkenti az anyagcsere felépítő és gátolja a lebontó folyamatait - fokozza a glikogén (egyfajta összetett szénhidrát), a zsírok és a fehérjék felépítését, ezzel szemben gátolja azok lebontását. Tehát, mikor szénhidrátot fogyasztunk, a hasnyálmirigy inzulint termel, melynek közismert feladata, hogy a glükózt bejuttassa az izom- és zsírsejtekbe, ám ezen kívül az anyagcsere több útvonalába is bekapcsolódik. Tudjuk az inzulinról, hogy az építő, raktározó folyamatokért felelős hormon, így hatására fokozódik a máj glikogéntermelése, valamint zsírsavképzése, a vérben szállított zsírsavak a zsírszövetbe jutnak, ahol átalakulnak, majd raktározódnak. Kétségtelen hát, hogy az inzulin fontos szerepet tölt be az elhízás kialakulásában. Ha egyszerű szénhidrátokat fogyasztunk (burgonya, rizs, fehér kenyér, fehér liszt, cukor, stb...), gyorsan megemelkedik a vércukorszint, ami nagy inzulinkiáramlást idéz elő. A legideálisabb megoldás, ha az alacsony glikémiás indexű ételeket részesítjük előnyben. Cukorbetegség esetén az anyagcsere komplex zavara alakul ki, mely számos másodlagos kórkép kialakulásához vezet.
Javasolt: Inzulinrezisztencia, Cukorbetegség
