Fehérjeszintézis

Az a folyamat, amely során a sejtek új fehérjéket termelnek. A szintézis szabályozottsága és egyensúlya a sejtfehérjék lebomlásától vagy az export révén történő elvesztésétől függ. Fehérjeszintézis során képződnek azok az aminosavakból álló, lineáris - tehát nem elágazó - molekulák, melyeket gyűjtőnéven fehérjéknek nevezünk. A fehérjéket felépítő aminosavakat peptidkötés rögzíti egymáshoz, ezeket pedig a riboszóma nevű molekula-komplex alakítja ki a sejt citoplazmájában. Az aminosavakból összeálló, proteineknek nevezett makromolekulák alkotják például az izomzatunk erőt kifejtő részét vagy a tükörtojás sütés során kifehéredő karimáját. Az egészséges fehérjeforgalom megállapítására a nitrogén-egyensúly mérése szolgál. A táplálékokkal felvett és a széklettel, vizelettel távozó fehérjék nitrogéntartalmából következtetni lehet a test fehérjetartalmának változására. Ez az egyensúly a bevitt tápláléktól függ. Ha a táplálkozásunk során bevitt energia mennyisége elégtelen, akkor hiába lehet optimális a fehérjetartalom, a fehérjeszintézis zavart szenved energia hiányában. Aminosav-anyagcserezavar pedig akkor jelentkezik, ha a táplálék energiatartalma megfelelő, de az étrend fehérjetartalma elégtelen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a javasolt napi fehérjebevitel egészséges felnőttek számára vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Ez az ajánlás nem elegendő csecsemők, gyermekek, serdülők, idősek, terhes nők és betegek számára.